Tudom utoljára nyár közepén írtam. Ennek az is az oka, hogy rengeteget gondolkoztam azon, hogy meghagyjam-e a blogot vagy sem. Nos sok gondolkodás ellenére a válasz az nem jött. Őszintén szólva azért gondolkoztam rajt, mert pontosan nem tudom kik olvassák. És ezzel az a probléma hogy mivan, ha valaki olyan olvassa akit én nem akarom hogy olvassa? Mert ugyan a keresőkben nem lehet megtalálni, de attól függetlenül olvashatja bárki. Már ha egyáltalán van olyan nézi, hogy írok-e. Ha nem megértem. 3hónapon keresztül azt látni hogy nincs új bejegyzés kicsit unalmas. Hogy most miért írok? Ez az amit még én se tudok. Talán kisül belőle valami jó.
Érdekes hogy az ember mennyire reménykedik abban, hogy egy nyár alatt menyi minden megváltozhat. Új szerelem, jobb hangulat..stb. Csak igazságszerint ha valaki úgy akar egy új szerelmet, hogy nem valami nyított és van hogy csak úgy elhajt másokat, akkor ne számítson sok jóra. Próbáljon meg változni, nyítottabb lenni. És változás közben ne is arra törekedjünk hogy valaki vegyen már végre észre. A szerelemhez és ahoz hogy észrevegyen valaki bármilyen hihetetlen, de van hogy idő kell. Csak ha valami barátság alakulna ki lény kedves és ne legyél elutasító. Nem azt mondom, hogy csinálj belőle szerelmet. Mert nem kell minden barátságból szerelmet csinálni, az elég nagy hülyeség lenne. Amúgy se szeretik a fiúk ha túl könnyen kapható vagy. Azt fogják gondolni hogy majd biztos más is ilyen könnyen megkap és nem fog bízni benned. A másik meg, hogy egyszer benned is eljön az a pillanat hogy egy igazi mély kapcsolatra vágysz. Komoly beszélgetésekre, őszinte érzésekre és az hogy tudd nem csak egy futókalandot vagy csak pótléknak használ. Mert ha tudod hogy nem valami megbízható a srác és már többször csalódtál benne, akkor csak te fogsz koppani. Nem feltétlenül fog az megváltozni miattunk, bármennyire is reménykedünk. úl nagy álom. Ámbár meglehet hogy valaki képes lesz egyszer miattunk változni. Csak vegyük észre az illetőt. Mert van hogy pont azt hajtjuk el, akivel komolyan lehetett volna valami. De van hogy helyesen cselekszünk hogy nemet mondtunk. Ez csak utólag derül ki. Az biztos hogy ezzel kapcsolatban minden döntést alaposan át kell gondolni. Ez a baj velünk emberekkel...néha túl meggondolatlanok vagyunk és utána csodálkozunk hogy egyedül vagyunk.
